„A gyerekem fél az iskolától.”
„Reggelente fáj a hasa, nem akar menni.”
„A tanulásnál teljesen leblokkol.”
Sok szülő keres meg hasonló aggodalmakkal. És bár elsőre úgy tűnik, hogy ez a gyerek problémája, valójában legtöbbször családi rendszer-szintű működésről van szó.
A gyerek érzi, amit te nem mondasz ki
A gyerekek érzékeny antennákkal működnek. Nem arra reagálnak, amit mondunk nekik – hanem arra, akik mi vagyunk mellette.
Ha a szülő szorong, akkor a gyerek is bizonytalan lesz.
Ha a szülő túlkontrollál, a gyerek tehetetlennek éli meg magát.
Ha a szülő túlvéd, a gyerek nem hisz magában.
A leggyakoribb szülői működések, amik nehézzé tehetik a gyerek iskolakezdését:
- Túlféltés:
„Mi lesz, ha bántják?” – A gyerek ezt úgy érzékeli: a világ veszélyes.
→ Bizonytalanság, szorongás, elzárkózás alakulhat ki. - Túlelvárás:
„Ugye jól fogsz viselkedni?” „Ugye nem fogsz sírni?”
→ A gyerek azt tanulja: csak akkor vagyok szerethető, ha teljesítek.
→ Ez szorongást, megfelelési kényszert, hasfájást, sírást okozhat. - Elbagatellizálás:
„Ne izgulj, semmi baj nem lesz.” – Miközben a gyerek szorong.
→ Érzelmi leválasztottság, magány, zavarodottság alakulhat ki. - Túlzott bevonódás:
„Majd beszélek a tanító nénivel!”
→ A gyerek nem tanulja meg megoldani a saját helyzeteit, és kiszolgáltatott marad.
Mi segíti a gyereket?
- A hiteles szülői jelenlét. Nem kell tökéletesnek lenni – de érdemes jelen lenni.
- Ha a szülő el tudja viselni a gyerek nehéz érzéseit. A szorongást, félelmet, zárkózottságot – anélkül, hogy azonnal meg akarná javítani vagy elnyomni.
- Ha van tér kimondani, ami van. Beszélgetés, közös rajzolás, esti mesék, ahol ér megbeszélni a napot – kulcsfontosságúak.
Amit a gyereknek leginkább szüksége van ilyenkor:
✔️ Belső biztonság – ami a szülő idegrendszerén keresztül tanulható
✔️ Elfogadás – hogy bármilyen érzés is jön, az rendben van
✔️ Kapcsolódás – nem a teljesítményért, hanem csak azért, mert van
A mélyebb szintek – transzgenerációs minták
Nem ritka, hogy a szülő saját iskolai élményei aktiválódnak ilyenkor.
Ha őt bántották, ha nem figyeltek rá, ha szégyen érte – önkéntelenül is újrajátszhatja ezeket a mintákat.
A jó hír: ezek tudatosíthatók és feloldhatók.
Mit tehetsz szülőként?
- Légy kíváncsi a saját érzéseidre is, ne csak a gyerekedére
- Ha túl sok benned az aggodalom, keresd meg az okát
- Merj segítséget kérni – a gyerekednek nem „tökéletes”, hanem élő, fejlődő szülőre van szüksége
Őszi támogatás szülőknek:
Egyéni konzultáció – ha úgy érzed, benned is sok az iskolai feszültség
Szülői csoport indul – hogy lásd, nem vagy egyedül
Családállítás – ha szeretnéd látni, mi hat rád „láthatatlanul” a saját családi múltadból
A gyereked az iskolába lép – de veled együtt tanulja az életet.
Ha te biztonságban vagy, neki is könnyebb lesz.